“Nagyobb a biztonság van az ember az űrben, mint egy átlagos hétköznap az utakon!” – Farkas Bertalan
Sok helyütt interjúszerkesztési alapelvként tanítják, hogy az interjú egy párbeszéd két ember között. Nem kell beleírni azt, hogy kezdésként köszön az újságíró az interjúalanynak, sem megköszönni nem kell a végén a beszélgetést. Ezek nyilván megtörténnek, de leírni „csak” a beszélgetés hasznos részét kell. Ezen alapelvet szem előtt tartva szerkesztettük interjúnkat Farkas Bertalannal, de kezdésként álljon itt, hogy Farkas Bertalan szerintünk – és talán sok magyar ember szerint is – nem más, mint a Nemzet Űrhajósa. Hivatalos kitüntetés és pozíció nélkül is.
Álmodik a világűrrel?
Nem hogy álmodom, hanem szinte folyamatosan, minden héten egy vagy két előadást kell tartsak róla! Tegnap éppen Felvidéken jártam. Fantasztikus dolog, hogy amikor meghirdetnek velem egy találkozót, mindig tele van a terem, pótszékeket hoznak, érdeklődnek az emberek. Ha olyan ember mondja el a történetét, aki hiteles, akinek nem kell különböző dolgokat kitalálnia, akkor az önmagában érdekes!
Vannak visszatérő kérdések az ilyen találkozókon?
Nagyon sok kérdést tesznek fel, de teljesen mindegy, hogy hol van az ember, mindig nagyon érdekli az embereket, hogy milyen a súlytalanság, hogy mit látni az űrből, hogy hogyan néz ki a mi kis csodálatos bolygónk! Ebben a hatalmas világmindenségben van egy fantasztikus égitest, amit nagyon-nagyon meg kellene védeni a jövő számára, hogy az unokáink unokáinak az unokái is élvezhessék! Mindannyian űrhajósok vagyunk. Van, aki kicsit magasabbra jut, de a világmindenségben mi egy nagy földi űrhajóval keringünk. Néhány évtized múlt el mindössze, a XX. század végén kezdődött az űrkutatás emberes része, de 20-30 év múlva eljutunk a Marsra! És végső soron nagyon sokszor megkérdezik, igazából mit is ad a világűr nekünk.
Mit ad a világűr nekünk?
Hihetetlen lépésekben megy előre a technika! Amikor mi repültünk vagy Gagarin repült, hihetetlen komoly számítógépek voltak egy-egy teremben. Ma is ugyanúgy számítógépek segítségével számítják a ballisztikai paramétereket, de már teljesen más a technikai háttér. Azt hiszem, ez a legeslegfontosabb a jövő számára, kitalálni azokat a technikai újdonságokat, amelyek megbízhatóan segítik a jövőbeni elképzeléseink megvalósítását. Ha csak azt veszem, hogy valamikor ezer méter szintkülönbséggel repülhettek a repülőgépek egymás között, fölött, alatt, most meg ez a szintkülönbség háromszáz méterre csökkent. Ezt a világűrből kapott adatok alapján sikerült megvalósítani. De ez csak egy a sok közül.
És mit adhat a világűr nekünk, magyaroknak?
Ezt a kérdést így nem értem, mert Magyarország 93 ezer km2, vagyunk tízmillióan, közben a világon meg több mint hét milliárd ember él. Az űrben végzett tevékenység sokkal nagyobb horderejű, minthogy tízmillió emberre vetítsük. Mi magyarok is nyilván rengeteget kapunk ezekből a programokból. Ezért persze áldozni is kell, ami pénzbe is kerül, de ezért lettünk 2015 novemberében az ESA tagjai (Magyarország az Európai Űrügynökség 22. teljes jogú tagjává vált – a szerk.). Ez óriási előrelépést jelenthet a magyar kutatók számára is!
Nagyon sok gyerek válaszolja a „Mi leszel, ha nagy leszel?” kérdésre, hogy űrhajós, sok felnőtt dédelgeti az álmai között, hogy egyszer kijuthat az űrbe. Mikor lehet a következő magyar űrhajós?
Ez nagyon sok mindentől függ. Először is rengeteget kell tanulni, ez elengedhetetlen követelmény. Az ESA pár éve pályázatot hirdetett, amelyben űrhajósokat keresett. Magyar erre sajnos nem jelentkezhetett, mert akkor még nem voltunk tagok. Több mint nyolcezer pályázóból tizenkettőt választottak ki! Nem úgy van, hogy fogom magam és ha megvan a pénzem, akkor „felmegyek”! Profi módon kell felkészülni. Egy űrhajós felkészítése 85 millió dollár, ami nem kevés pénz. Kell egy nagyon komoly tudományos program, amelyben összefog a magyar szellem, az űrkutató, a mérnök. Vannak, akik biztosan le tudnának tenni ilyen programot az asztalra, de nem tudom, hogy mikor lesz annyi pénze a magyar államnak vagy olyan magyar embereknek, akik képesek lennének szponzorálni a magyar űrrepülést, hogy legyen egy második magyar.
Ha felajánlanák, hogy visszamehet még egyszer, vállalná?
Én szeretem volna még egyszer visszamenni, de nem nyolc napra, hanem negyed- vagy fél évre. Ez egy nagyon hasznos időtartam az űrhajósok szempontjából, ezt mesélték, akik ennyit töltöttek fent. De sajnos a második űrrepülés nem sikerült, ma meg már hiába mondanák, hogy menjek. Persze merné az ember vállalni, de a gyerekeimtől, az unokáimtól is függene. Nem mintha akkor nem függött volna, de akkor valahogy bátrabban mert az ember egy ilyenre vállalkozni.
Mit jelent a bátorság az űrrepülés esetén? Mert sok mindent hívhatunk bátornak, de az, hogy az ember az űrbe felmenjen… Mihez kellett a leginkább bátornak lenni?
Leginkább ahhoz kellett bátornak lenni, hogy merjen az ember jelentkezni, hogy önkéntesen és nem parancsra, mint katona vagy nem valakinek a valakijeként kijusson a világűrbe. Ilyen nincs! Az űrhajósokat kiválogatják. És amikor bekerülsz a kiválasztott csapatba, akkor… na, akkor kell elgondolkodni, hogy mit is vállaltál, meg tudod-e oldani. Nem a bátorság az egyetlen, ami kell a repüléshez. Nagyon sok tulajdonsággal kell rendelkezni, amelyek lehetővé teszik, hogy a hosszú felkészítés után, szakmailag, emberileg, pszichésen, mindenféle szempontból fel legyél rá készülve, hogy eljutsz a világűrig és visszajössz. Az optimizmus elengedhetetlen! Az emberek fejében gyakran megfordul, hogy „miért pont velem történne valami?”
Megfordult az Ön fejében is?
Amikor ott vagy, akkor már nem. Akkor már olyan emberek vesznek körül, akik vagy már voltak a világűrben vagy ugyanúgy, ahogy te, oda készülnek. Ott már teljesen más légkör vesz körül. Pozitív a hozzáállás, nem arról szól a történet, hogy mi van, ha… Aki így gondolkodik, jobb, ha nem is jelentkezik.
Akkor mondhatjuk, hogy biztonságban volt az űrben?
Az űrtechnika önmagában veszélyes dolog. A visszatérésig – teljesen mindegy, hogy vízre szállsz vagy földet érsz – óriási a rizikó. A hozzáértő szakemberek, kutatók, mérnökök, űrhajósok, akik már voltak a világűrben, nagyon sokat foglalkoznak a biztonsággal – főleg az emberes űrkutatásnál. És teljesen jogosan! Nekünk is minden olyan dolgot megpróbáltak elmondani, ami megtörténhetett és a biztonságot valamilyen módon veszélyeztethette volna. Szovjet barátaink mindig azt mondták, hogy a biztonságot 100% fölé kell emelni, hogy az űrhajósok védhetőek legyenek.
Tehát szinte nagyobb biztonságban van az ember az űrben, mint egy átlagos hétköznap Budapesten…
Ebben óriási igazság van! Ha másban nem gondolkodunk, csak beül az ember az autóba, elkezd közlekedni, egyszerűen megdöbbentő dolgokkal találkozik. Óriási különbség van a világűr javára.
Ön a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság Hőse, de hősnek is érzi magát?
Nem azért mentem a világűrbe, hogy hős legyek, nem a hősködésért megy fel az ember. Az, hogy egy nem hétköznapi dolgot valósítottuk meg, hanem nagyon sok ember álmát, az való igaz. Nagyon-nagyon komoly emberek köszönték meg személyesen nekem, mint űrhajósnak, hogy mindazt, amit kitaláltak, létrehoztak és átadtak nekünk, azt mi megvalósítottuk.
Megbecsüljük ma ezt? Megbecsüljük Farkas Bertalant?
A nemzetközi társadalom mindenféleképp. Idehaza a magyar emberek nagy többségével nincs semmi probléma. A hatalom pedig hatalom, a saját maga dolgait intézi. Lehet, hogy sok olyan politikus van, aki azt sem tudja, hogy volt magyar a világűrben. Van már Nemzet Sportolója, Nemzet Színésze, mindene van a nemzetnek, csak űrhajósa nincsen. Inkább az lelkesít, hogy bárhová megyek, két-háromszáz gyerek, fiatal szeretne velem találkozni. Ezt érzem nagyszerű dolognak.
FARKAS BERTALAN
Nyugalmazott dandártábornok, az első és eddigi egyetlen magyar űrhajós. 1980-ban, az Interkozmosz program keretében nyolc napot töltött az űrben szovjet társával, Valerij Kubaszovval a Szoljuz-36 űrhajón, valamint az összekapcsolódás után a Szaljut-6 űrállomáson. Az űrben tartózkodása során az egyik este ő olvasta fel az Esti mesét a magyar gyerekeknek – neki köszönhetően a TV maci is járt az űrben, ugyanis kislánya piros-fehér-zöld ruhás babája mellett azt is felvitte az űrbe. Neki köszönhetően Magyarország a hetedik nemzet lett, amelyik embert küldött az űrbe. A Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság Hőse.
