Közbiztonság és a Brazil valóság

Rablótámadás, fizikai bántalmazás, gyilkosság, emberkeres­kedelem, háború. Az erőszak világszerte komoly probléma, ám az Alkalmazott Gazdasági Kutatások Intézménye (Instituto de Pesquisa Econômica Aplicada, az IPEA) 2018-as kimutatása szerint Brazíliában a ­gyilkossági ráta 100 000 lakóra nézve elérte a 30,3-et. Évente több mint hatvanezer(!) ember válik emberölés ­áldozatává: ez a mutató harmincszorosa az európainak…

A brazil Alkotmány 1988-ban beiktatott 144. cikkelyének harmadik fejezete kimondja, hogy a közbiztonság kialakítása és fenntartása az állam feladata, az állam felel a közrendért, a polgárok biztonságáért és vagyoná­ért. Az Alkotmány 5. cikkelye kimond­ja továbbá, hogy a közbiztonság egyetemes társadalmi jog minden brazil állampolgár számára.

– A biztonság, vagy éppen annak a hiánya, már az első helyen áll a legfőbb problémák listáján – hangsúlyozza Fernando da Cruz Coelho, bűnözési és a közbiztonság szakértő. – Megelőzi az egészségügyi ellátás, az iskolai férőhelyek és az alapvető higiénia hiányát, valamint a munkanélküliséget és a hajléktalanságot.

Bár az ország vezetői „mindig is aggódtak a közbiztonság miatt”, miért nem működnek mégsem a közbiz­tonságot szolgáló intézkedések? Miért ilyen aggasztóak a számok? Számos tanulmány foglalkozik a kialakult helyzettel. Az IPEA és a Brazil Közbiztonsági Fórum (Fórum Brasileiro de Segurança Pública, FBSP) által megjelentetett Erőszak Atlasza 2018 (Atlas da Violência de 2018) szerint a közbiztonságért felelős ügynökségek hiába elkötelezettek az ügy iránt, megfelelő koordináció és együttműködés hiányában különböző módszerekkel dolgoznak különböző célokért. Az Atlasz szerint ez a fő oka annak, hogy Brazíliában ilyen magas szinten működhet a szervezett bűnözés.

Béke, igazság, erős intézmények

A hatékonyság hiánya bizalmatlanságot ébreszt a lakosságban az állami intézmények irányába. A szakértő szerint ez a bizalmatlanság oda vezet, hogy az emberek alkalmazkodnak a helyzethez, ami viszont erőszakot szül.

– A helyzetbe belenyugodott emberek nem tesznek semmit a változásért, és emiatt a rossz szándékúak bátrabban lépnek fel a békés emberek ellen.

A gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek Brazíliában közvetlen hatással vannak az erőszak növekedésére. Az ENSZ 2017-es rangsora szerint Brazília is azon tíz ország egyike, ahol világszinten a legnagyob­bak a társadalmi egyenlőtlenségek.

Ricardo Sacco, a jog- és társadalomtudományok doktora szerint viszont nem ez a legfőbb ok. Sacco azt állítja, hogy az erkölcsi alapok hiánya, valamint a büntetés elmaradása együtt a döntő tényező.

A folyamatos erőfeszítések mellett is tisztán látszik, hogy hosszú távú meg­oldásra lenne szükség. 2015-ben az ENSZ támogatásával meghatározták a Fenntartható Fejlődési Célokat, határidőnek pedig 2030-at tűzték ki. A 17 célt és 169 feladatot magában foglaló együttműködés 16. célja az erőszak elleni harcra utal: „békét, igazságot és erős intézményeket.” Ezen belül olyan konkrétabb feladatokat nevesítettek, mint az erőszak minden formájának visszaszorítása, az illegális fegyverkereskedelem minimalizálása, a diszkriminatív törvények eltörlése, a szegénység és az éhezés megszüntetése, az átfogó oktatás biztosítása és a gazdasági jólét széles körű megteremtése.

Új elnök, új irányvonalak

Az FBSP és az IPEA javaslata szerint a célok eléréséhez hatékonyabb harcra van szükség az erőszak ellen, ami azonban sokkal mélyebb és gördülékenyebb együttműködést követelne meg a régiók, a tagállamok, a szövetségi kerületek és a városi ügynökségek között. Mindezt olyan feltételek mellett kellene megvalósítani, hogy a három hatalmi ág (a törvényhozó, a végrehajtó és a bírói) hatékonyan tudja koordinálni a folyamatokat. Továbbá szükséges lenne még az ügyészség, a polgári, a katonai és a szövetségi rendőrség, az önkormányzati civil őrök, a katonaság és a börtönök segítsége is.

A törekvés tehát megvan, ám minden esetben sok múlik az éppen hatalmon lévő elnökön, és hogy ő miként viszonyul a kérdéshez. A 2018-as választáson született eredmény változást vetít előre. Az új elnök, Jair Messias Bolsonaro szélsőjobboldali politikus. Kampányának visszatérő eleme volt  az erőszak visszaszorítása. Szerinte a brazil embereknek joguk van megvédeni magukat. Éppen ezért már az első hivatali napján aláírt egy rendeletet, amely megkönnyíti a lakossági fegyvertartást. A fegyverhasználatra vonatkozó szabályok azonban szigorúak, erre nem tért ki a rendelet.

A brazil állampolgárok számára azonban nem feltétlenül a fegyvertartás engedélyezése jelentené a megoldást a békére, derül ki a Közbiztonsági Hivatal (Secretaria de Segurança Pública) felméréséből, mert a rablások többsége az utcán történik és nem az állampolgárok otthonaiban. Ennek ellenére ez a rendelet egy kis lépés a nagy cél felé.

Fotó: shutterstock

Közbiztonság és sport

Brazilok tízezrei járnak rendszeresen a stadionokba mérkőzésekre, hogy buzdítsák kedvenc csapatukat. A fennakadás nélküli lebonyolításért, így a biztonsági intézkedésekért is a katonai rendőrség felel. Cél, hogy mindent megfelelően koordinálva biztosítsa a szurkolók és minden arra járó polgár biztonságát.

Marcos Gomide, a katonai rendőrség hadna­gya szerint az intézkedések célja egy mérkőzésen közvetve az egész város biztonságának biztosítása. Ám az események nagyságától függetlenül a cél mindig ugyanaz: az egyén biztonságának a biztosítása. Vegyük példának a 2014-es labdarúgó világbajnokságot. A hatékony és biztonságos lebonyolítás érdekében a Brazil Hírszerző Ügynökség (Agência Brasileira de Inteligência, ABIN) koordinálta a biztonságot szolgáló intézkedéseket. Központosította az információforrásokat és irányította a biz––tonsági erőket. Az eredmény látható volt, rendkívül pozitívnak ítélték meg a világbajnokságot biztonsági szempontból.

Az ABIN honlapja kiemeli, hogy ez a siker számos folyamatnak volt az eredménye, amelyért már 2011-ben elkezdtek dolgozni. Még a torna előtt elvégeztek egy kockázati felmérést mind a tizenkét rendező városban, amely során a település biztonsági sebezhetőségét vizsgálták (repterekre, hotelekre, stadionokra és edzőközpontokra koncentrálva). Emellett mind a 32 csapatot rangsorolták, hogy mennyire kényes eset. A szempontok között volt például, hogy milyen otthon a politikai helyzet, mennyire van jelen a terrorizmus az anyaországban, milyen híresek a játékosok stb. Ennek segítségével könnyebb volt meghatározni, hogy melyik csapatnak lehet szüksége fokozott védelemre. Hét csapat, köztük Brazília kapta a legmagasabb biztonsági besorolást. A torna alatt az ABIN kiépített egy hírszerző központot Brazíliavárosban, és ott összpontosult minden információ. Ez része volt a kormány hárompilléres stratégiájának, amely a hírszerzésre, a védelemre és a biztonságra épült. Ebben a központban minden olyan eseményről hírt kaphattak, amely megzavarhatta volna a világbajnokság lebonyolítását. A főváros mellett minden rendezővárosban berendeztek egy ilyen hírszerző központot. A szurkolók között 3520 civil ruhás ügynök vegyült el.

A 2016-os riói olimpiára a katonai rendőrség kiadott egy kisokost a játékokra érkező turisták számára – de a benne található tanácsok megfogadásával mind a mai napig biztonságosan lehet élvezni a gyönyörű Brazília nyújtotta élményeket.

Fordította: Dr. Pataki Gábor

Borítókép: AFP